Turizmus
Kavala vagy Kavála Észak-Görögország 2. legnagyobb városa, mely a Kavalai-öböl partján, Thászosz szigetével átellenben található. Lakosainak száma kb. 70.000 fő. A Simvolon-hegység és az Égei-tenger közé beágyazva terül el, a Nestos folyó deltájának közelében, amely természetvédelmi terület. Az egyik legfestőibb szépségű görög városnak tartják, hiszen amfiteátrumszerűen kúszik fel a tenger fölé magasodó Simvolon-hegy lejtőjére. Közigazgatási, kereskedelmi és ipari központ, jelentős halászattal, Görögország 3. legnagyobb halászati kikötőjével. Kedvelt üdülőhely és az azonos nevű prefektúra székhelye. Fő iparága a dohányfeldolgozás- és kereskedelem, valamint a márványfeldolgozás. Kavalában nagyon népszerűek a sportok is, itt nevelték ki a híres görög labdarúgót, Theódorosz Zagorákiszt is. A kavalai futballcsapat a görög élvonalban szerepel.
Ősi város, melyet pároszi telepesek alapították még a Kr. e. 6. században, Neapolis néven. A római korban a Via Egnatia kereskedelmi útvonal egyik legfontosabb megállója volt. Úgy tartják, Szent Pál apostol missziós útja során itt szállt először Európa partjaira. Kereskedelmi kikötője és a Pangaion-hegy gyomrában rejlő aranylelőhelyeknek köszönhető, hogy a térség jelentős városává lett. Éghajlata tipikus mediterrán, forró, száraz nyarakkal és hűvös, csapadékos telekkel. A strandolási szezon májustól októberig tart. A főszezon július-augusztus közé esik, de ilyenkor nagy a hőséggel kell számolni.
Kavalát a bizánci időkben - a keresztény hit terjedésével - keresztelték Christoupolis névre. A 6. században I. Justinianus bizánci császár építette a ma is szinte teljesen ép állapotában látható erődítményt. Majd évszázadokon át (1371-1912) az Oszmán Birodalom része volt. A város jelenlegi neve a 15. századból származik. A török időkben az erődjét megerősítették és ekkor épült a mai is látható vízvezeték is. Itt született Mehmet Ali, az utolsó egyiptomi dinasztia leszármazottja is, akinek 1817-ben építtetett imaretje (a mecsetekkel kapcsolatos jótékony intézet) akkoriban vallási iskola volt, napjainkban pedig luxus szállodaként funkcionál. Mehmet Ali szülőházában ma múzeum működik.
Kavala a 18-19. században a dohányipar és dohánykereskedelem központja lett, emiatt a „dohány Mekkájának” is nevezték. Ebből az időszakból származik Báró Herzog Péter magyar kereskedő saját palotája, amely ma a város önkormányzatának székhelye. Kavala legnépszerűbb találkozóhelye az Eleftherias tér, a legnagyobb zsongás pedig jellemzően a Megalou Alexandrou sétálóutcában van: itt divatos üzletek, kávézók és bárok sorakoznak egymás mellett, de egy egykori hatalmas dohányraktárból átépített bevásárlóközpontot is találunk a közelében. Kavalának ugyanakkor sok nyüzsgő piaca is van, amelyek egyikére mindenképpen érdemes ellátogatni. Kikötőjében festői tájat, halász- és vitorláshajókat csodálhatunk, hangulatos éttermeiben pedig finom halételeket kóstolhatunk meg. Számos homokos strandja közül válogathatunk, hogy kipihenjük a városnézés fáradalmait.
Hasznos repülőjegy vásárlás tippek
Az Eurowings fapados (diszkont) repülőtársaság mellett számos repülőtársaság kínál Budapestről olcsó repülőjegyet Kavalába, ugyanakkor minőségi repülős utazást biztosít járataival a SWISS, az Aegean Air,Air France KLM, a Hahn Air, a Lufthansa vagy az Austrian Airlines légitársaság is. Az utóbb felsorolt nagy nemzetközi repülőtársaságok járataira is kifoghatunk Budapestről olcsó repülőjegyet Kavalába, ha legalább 2-3 hónappal előbb lefoglaljuk azt.
Repülőtér információk
A várost a Kavala/Nagy Sándor Nemzetközi Repülőtér (Kavala International Airport/ "Megas Alexandros Airport (IATA: KVA)) szolgálja ki, amely kb. 30 km-re keletre fekszik Kavalától, közel Chrysoupolis faluhoz. Innen taxival vagy buszokkal juthatunk Kavala központjába.
Tömegközlekedés
Kavala tömegközlekedését autóbuszok, a vízen kompok és hajók biztosítják. Központi kikötőjéből rendszeres kompjáratok közlekednek Thászoszra, Limnoszra, Leszboszra és több közeli ázsiai szigetre.
